Mei Logo

Magyar Építőipar

Cover
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
teljes szám
2023.4.
2023. 3.
2023. 2.
2023. 1.
2022. 4.
2022. 3.
2022. 2.
2022. 1.
2001. 1-2.
LXXII.2023.4.
KŐHIDAK TÖNKREMENETELEI ÉS KÁROSODÁSAI

KŐHIDAK TÖNKREMENETELEI ÉS KÁROSODÁSAI

Napjainkban a kőhidaknak jelentős többletteherrel kell szembenézniük, emellett szerkezeti állapotuk többnyire a karbantartás hiánya miatt romlik, ami jelentős teherbíráscsökkenést is eredményezhet. A cikk ismerteti a különböző károsodások típusait, illetve azok megelőzésének és javításának lehetőségeit, továbbá bemutatja azokat a számítási és ellenőrzési módszereket, amikkel az adott szerkezet teherbírása meghatározható és ellenőrizhető. A kőhidak szerkezeti károsodásai mögött gyakran összetett folyamatok állnak, és ezek megértése kulcsfontosságú a hatékony beavatkozás és a hosszú távú megoldás szempontjából.

elolvasom
GÉPJÁRMŰTÜZEK HŐMÉRSÉKLET KITÉTJÉNEK KÉZI SZÁMÍTÁSI LEHETŐSÉGEI AZ EUROCODE ALAPJÁN

GÉPJÁRMŰTÜZEK HŐMÉRSÉKLET KITÉTJÉNEK KÉZI SZÁMÍTÁSI LEHETŐSÉGEI AZ EUROCODE ALAPJÁN

A tűzhatás számszerűsítésére két lehetőség áll a tervezők rendelkezésére. Az egyszerűbb lehetőség az előíró módszer, amely segítségével a tűzszakasz jellemzőinek ismerete nélkül lehet meghatározni az átlagos gázhőmérsékletet, amely a helyiség minden pontjában érvényesnek tekinthető. A teljesítményen alapuló módszer esetén már a helyiségre jellemző paraméterek ismerete minden esetben szükséges, a kialakuló gázhőmérséklet ennek függvénye.

elolvasom
BÓDIS-HEGYI KILÁTÓ, KÁVÉZÓ ÉS TANÖSVÉNY, VERESEGYHÁZ

BÓDIS-HEGYI KILÁTÓ, KÁVÉZÓ ÉS TANÖSVÉNY, VERESEGYHÁZ

Az ember legszívesebben ott hajt végre módosítást környezetében, ahol szeret lenni, és úgy érzi a sok ott töltött idő után, hogy eléggé ismeri ahhoz, hogy tudja, vagy érezze, mit tesz egyes részletek bolygatásával. Vannak helyek és szituációk, amikor nem szabad hozzá nyúlni a teremtett világhoz, és vannak lehetőségek, amikkel élhetőbbé és élvezhetőbbé tehetjük azt. Úgy érzem a mesterdiplomámnak választott tervezési téma, nem öncélú, az ötlet növelné a hely értékét és a tervezett objektum funkciói gazdagítanák a hely használóinak lehetőségeit. A tervezési folyamat alkotásra irányul, hogy egy meglévő térből ,,helyet” hozzon létre, ami az arra járóknak az emlékezetében marad, és az ott lét élmény legyen, lehessen. Ezen a helyen jó a szélben ülni, és a messzeségben nézni a Budai- hegységet, a Pilist, vagy a távolban uralkodó Naszály-hegyét Vác mellett.

elolvasom
A 2023-AS ÉPÍTŐK NAPJA SZAKMAI ELISMERÉSEI

A 2023-AS ÉPÍTŐK NAPJA SZAKMAI ELISMERÉSEI

Hagyományosan minden év június első vasárnapja az Építők Napja. 2023-ban a június 2-i központi ünnepségen került sor a szakmai sikerek elismerésére, kitüntetések átadására a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen Dísztermében. A köztestületi kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek és tudományos egyesületek a Kormányzat építésért felelős képviselőivel közösen köszöntik ezen a napon az építésgazdasági értéklánc minden résztvevőjét.

elolvasom
AZ ÉTE DIPLOMADÍJ PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI

AZ ÉTE DIPLOMADÍJ PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI

Az Építéstudományi Egyesület 2023-ban is meghirdette diplomadíj pályázatát. A nyilvános, titkos (jeligés) pályázatra mindenki pályázhatott, aki az építőiparhoz köthető szakterületen diplomát szerzett a 2023-as év során. A díjra négy fő kategóriában lehetett pályázatot benyújtani, melyek a következők voltak: építész, építő, épületgépészeti / épületvillamossági és egyéb az épített környezethez kapcsolódó szakirány (pl.: tájépítész, projektmenedzser stb.). A diplomadíj pályázat lebonyolítása teljes egészében digitálisan történt. A beadási határidő szeptember 3. volt. A zsűri elsősorban a pályázatok műszaki megoldásait, tartalmát értékelte.

elolvasom
A BUDAPESTI METRÓ KELET-NYUGATI VONALA

A BUDAPESTI METRÓ KELET-NYUGATI VONALA

A cikkben a hazai metrótervezés egyik nagynevű, a kezdetektől közreműködő, a későbbiekben vezető, a szakmában nemzetközileg is elismert tervező, számos alagút- és mélyépítési cikk és könyv szerzője, dr. Rózsa László mutatja be a budapesti Kelet-Nyugati (ma 2.) metróvonal 1972 karácsonyán megnyitott második (Deák tér – Déli pályaudvar) szakaszát.

elolvasom
1 / 6
A FÁZISÁLTÓ ANYAGOK TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE, ELŐÁLLÍTÁSA ÉS ANYAGVÁLASZTÉKA

A FÁZISÁLTÓ ANYAGOK TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE, ELŐÁLLÍTÁSA ÉS ANYAGVÁLASZTÉKA

A 21. század folyamán amellett, hogy fokozott igény alakult ki a megújuló energiák minél hatékonyabb hasznosítására, rendkívül fontossá vált a megtermelt energiák megfelelő tárolása is. Mivel a legtöbb anyag halmazállapot-változás közben nagymennyiségű hőenergiát képes eltárolni, így ennek egyik lehetséges megoldásaként számításba jöhet a fázisváltó anyagok alkalmazása is. Ezen anyagok esetében igény szerint beállítható a fázisváltozáshoz szükséges hőmérséklet, ezáltal hatékonyan képesek felhasználni a fázisváltozáshoz szükséges látens hőt. Az elmúlt több mint egy évszázad során számos kísérlet történt fázisváltó anyagok létrehozására és különféle területen történő alkalmazására. Ezek közül a különféle mikrokapszulázási eljárások bizonyultak a legcélravezetőbbnek. Jelenleg többféle előállítási módszer létezik, és számos anyag használatos kapszula maganyagként és héjanyagként egyaránt. Jelen cikk célja, hogy a fellelhető szakirodalom alapján áttekintést adjon a fázisváltó anyagok fejlődéstörténetéről, az előállítási eljárásaikról és bemutassa az alkalmazott mag- és héjanyagok széles spektrumát. Egy későbbi cikkben építőipari alkalmazásuk kerül bemutatása.

LXXII.2023. 2.
elolvasom
KIS ELEMEKBŐL ÉPÜLT TORNYOK ÖSSZEDŐLÉSÉNEK ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA

KIS ELEMEKBŐL ÉPÜLT TORNYOK ÖSSZEDŐLÉSÉNEK ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA

Fontos mérnöki probléma magas épületek bontásánál azon védőtávolság meghatározása, amelyen belül veszélyes tartózkodni a lezuhanó elemek miatt. Kutatásunk során kísérleteket végeztünk fa elemekből összeállított különböző szerkezetű tornyokkal, és rögzítettük a legtávolabbra eső elem helyét. A kísérletek mellett egy általánosan alkalmazható fizikai modellt is kidolgoztunk a fenti távolság becslésére, melynek során figyelembe vettük, hogy nagy sebességű ütközéseknél az energia nagyobb hányada nyelődik el. Modellünk segítségével magyarázatot találtunk arra, hogy a biztonsági távolság miért nem egyenesen arányos a torony magasságával. A munkánkban javasolt módszerrel akár valós épületbontásoknál is használható modellt lehet a jövőben kidolgozni.

LXXI.2022. 3.
elolvasom
ÁTSZELLŐZTETETT HOMLOKZATBURKOLAT BIM-ALAPÚ ÉPÜLETFIZIKAI MODELLEZÉSE

ÁTSZELLŐZTETETT HOMLOKZATBURKOLAT BIM-ALAPÚ ÉPÜLETFIZIKAI MODELLEZÉSE

Kutatásunkban egy többszintes épület átszellőztetett homlokzatburkolatának BIM-alapú épületfizikai modelljét készítettük el, amely segítségével meghatároztuk az épületburok hőtechnikai teljesítőképességét. Általunk kidolgozott, OpenBIM- alapú munkafolyamatot alkalmaztunk, melyet cikkünkben részletesen bemutatunk. Miután elkészült a megfelelően használható munkafolyamat és lefuttatuk az épületfizikai numerikus modelleket, meghatároztuk a tartókonzolok és a hőszigetelést tartó dübelek hőtechnikai hatását is. Annak érdekében, hogy kiértékeljük a BIM-alapú eredményeket, szabvány szerinti számításokkal és egyszerűsített módszerrel is meghatároztuk és összehasonlítottuk a BIM-alapú modellezéssel meghatározott hőátbocsátási tényezőket. 

LXXI.2022. 2.
elolvasom
A DETERMINISZTIKUS ÉS A VALÓSZÍNŰSÉGI ELVŰ SZIKLARÉZSŰ STABILITÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEHASONLÍTÁSA A CSÁKVÁRI DOLOMIT-BÁNYA ESETTANULMÁNYÁN KERESZTÜL

A DETERMINISZTIKUS ÉS A VALÓSZÍNŰSÉGI ELVŰ SZIKLARÉZSŰ STABILITÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEHASONLÍTÁSA A CSÁKVÁRI DOLOMIT-BÁNYA ESETTANULMÁNYÁN KERESZTÜL

A kutatás a két legelterjedtebb sziklarézsű stabilitás vizsgalatot, a determinisztikus és a valószínűségi elvi megközelítést hasonlítja össze a csákvári dolomitbánya esettanulmányán keresztül. A stabilitási számítások bemenő paramétereit a csákvári dolomitbányában készitett helyszíni (tagoltsági jellemzök, geometriai kialakitás, GSI) és a dolomit bányából származó mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok (nyirószilárdsági paraméterek) alapján vettük fel. A kinematikai vizsgalatok alapjan sik csúszólapos, kimetszõ ékes és kör csúszólapos tönkremenetelek alakulhatnak ki a banyafalon, így a stabilitásvizsgalatokat ezekre az esetekre végeztük el. Ehhez a RocPlane, SWedge és a Slide2 szoftvereket hasznaltuk. 

LXXI.2022. 1.
elolvasom
1 / 4
BIM Café vol. 6. - BIMezés a gépészeti gyakorlatban
BIM Café vol. 5 - BIM felhasználási módok gyakorlatban
BIM Café vol. 4 - BIM szoftverek múltja és jövője
BIM Café vol. 3 - BIM Mesteriskola beszélgetés
BIM Café vol. 2 - Tervszállítás a digitális térben
BIM Café vol. 1 - BIM tudás puzzledarabok
Csúsz István (Brick+Data): BIM és az élet értelme
Frey Lajos: Elméleti fenntarthatóság a gyakorlatban
Dr. Magyar Zoltán: Smart épületek smart embereknek
Semmelweis Tamás: Kórház: középület és anyahajó
korábban írtuk…
2022. 3.
LXXI.2022. 3.
ACÉLSZERKEZETŰ TÍZSZINTES IRODAHÁZ

ACÉLSZERKEZETŰ TÍZSZINTES IRODAHÁZ

Megtiszteltetéssel vettem a felkérést, hogy 50 év távla- tából véleménycikket írjak a Magyar Építőipar visszatekin- tő sorozatának keretében. E rövid írásban igyekszem több szempontból is vizsgálni mind az épületet, mind a cikket – és a korszellemet, melyben született. Az épület, melyről az írás szól, az egykori Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat irodaházaként épült, Budapest V. kerületében, az Október 6. utcában. A ma is álló ház jel- legzetes pont az utcaképben, homlokzati ritmusában kellő tapintattal érkezett szomszédjai közé egy meglehetősen nehéz építészeti szituációba: balról határozott földszint+4 emeletnyi tömör, vaskos eklektika, jobbról 7 szint finom kézzel rajzolt, leheletnyi Bauhaussal operáló tipikus bu- dapesti középrizalitos, két oldalt íves sarkú erkélyes társasház fogadta. A szintosztás, és annak homlokzati reprezentációja egyaránt alkalmazkodott mindkét szom- szédhoz: az impozáns földszint (bár egy félig megbújtatott galériaszinttel is bír) felhúzódik egészen a baloldali, üz- lettel belakott pszeudoárkádos szint zárópárkányáig, míg a további emeletek a jobbfelől levő emeletmagasságot követik. Érdekesség, hogy a két szomszéd a szintszámok ellenére egymagasságú, a tárgyalt épület azonban mind- kettő fölé emelkedik

elolvasom
IN MEMORIAM KISFALUSI GÁBOR ÉSDR. LISZIEWICZ ANTAL MŰSZERTERVEZŐK

IN MEMORIAM KISFALUSI GÁBOR ÉSDR. LISZIEWICZ ANTAL MŰSZERTERVEZŐK

A Magyar Optikai Művek megszűnése óta már eltelt közel egy negyedszázad, így a hozzá kapcsolódó emlékek a hazai ipartörténet részei. A magyar fejlesztésű és gyártású, geodéziai műszerek különböző típusainak sorozatgyártása a vállalatnál a tizenkilencedik század hetvenes éveiben kezdődött, a legsikeresebb műszereket a múlt század második felében gyártották. A műszerek sikeres alkalmazásának alapja a gondos tervezés, a magas színvonalú gyártás és a jól szervezett értékesítés volt. Ezt egy válogatott fejlesztőkből álló csapat biztosította. A vállalati indíttatású és rendkívül sikeres innovációs – és napjainkban is sok tanulsággal szolgáló – folyamat mai szemmel különösen aktuális. A még élő szemtanúk közül a tavalyi esztendőben a vállalat két meghatározó tervezője, a magyar geodéziai műszergyártás fénykorának legendás alakja távozott köreinkből, Kisfalusi Gábor, a geodéziai, illetve dr. Lisziewicz Antal az optikai szerkesztés volt munkatársa. Emléküket, az általuk tervezett műszereket és speciális optikai rendszereket a Magyar Optikai Művek Emlékalapítvány őrzi.

elolvasom
KIS ELEMEKBŐL ÉPÜLT TORNYOK ÖSSZEDŐLÉSÉNEK ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA

KIS ELEMEKBŐL ÉPÜLT TORNYOK ÖSSZEDŐLÉSÉNEK ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA

Fontos mérnöki probléma magas épületek bontásánál azon védőtávolság meghatározása, amelyen belül veszélyes tartózkodni a lezuhanó elemek miatt. Kutatásunk során kísérleteket végeztünk fa elemekből összeállított különböző szerkezetű tornyokkal, és rögzítettük a legtávolabbra eső elem helyét. A kísérletek mellett egy általánosan alkalmazható fizikai modellt is kidolgoztunk a fenti távolság becslésére, melynek során figyelembe vettük, hogy nagy sebességű ütközéseknél az energia nagyobb hányada nyelődik el. Modellünk segítségével magyarázatot találtunk arra, hogy a biztonsági távolság miért nem egyenesen arányos a torony magasságával. A munkánkban javasolt módszerrel akár valós épületbontásoknál is használható modellt lehet a jövőben kidolgozni.

elolvasom