Mei Logo

Magyar Építőipar

Cover
MEGJELENT A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR FOLYÓIRAT KÜLÖNSZÁMA
MEGJELENT A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR FOLYÓIRAT KÜLÖNSZÁMA
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
teljes szám
2024.4.
2024.3.
2024.2.
2024.1.
2023.4.
2023. 3.
2023. 2.
2023. 1.
2022. 4.
2022. 3.
2022. 2.
2022. 1.
1952.6.
1952.5.
1952.4.
1952.3.
1952.2.
1952.1.
LXXIII.2024.4.
ELLÁTÁSI LÁNC FEJLESZTÉSE GENERÁLKIVITELEZÉSBEN LEAN SZEMLÉLET MENTÉN

ELLÁTÁSI LÁNC FEJLESZTÉSE GENERÁLKIVITELEZÉSBEN LEAN SZEMLÉLET MENTÉN

Az építőiparban a hatékonyság növelése és a veszteségek csökkentése egyre sürgetőbb kihívás. A lean szemlélet alkalmazása lehetőséget kínálhat arra, hogy az anyagáramlás optimalizálásával és az információáramlás fejlesztésével növeljük a kivitelezési projektek eredményességét. Jelen tanulmány a Hungaroring építési projektjén keresztül mutatja be, hogyan támogathatók a kivitelezési folyamatok digitális megoldásokkal az anyagáramlás és az információkezelés optimalizálása érdekében. A just-in-time (JIT) elv alkalmazása minimalizálja a raktározási költségeket és biztosítja az anyagok időben történő rendelkezésre állását. A digitalizált készletnyilvántartás és az IT-megoldásokkal integrált ellátási lánc menedzsment révén a különböző szereplők hatékonyabb koordinációja valósulhat meg. A folyamatok elemzéséhez értékáram-térképezést alkalmaztunk, amely feltárta a jelenlegi működés hiányosságait, segítve a veszteségek csökkentését és az optimális rendszer kialakítását. Az eredmények igazolják, hogy a lean elvek és a digitalizáció kombinációja jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményezhet az építőipari projektekben.

elolvasom
TÉPETT-FARKASOLT TEXTILHULLADÉK TŰZZEL SZEMBENI VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

TÉPETT-FARKASOLT TEXTILHULLADÉK TŰZZEL SZEMBENI VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

A textilipar és az építőipar óriási ökológiai lábnyomát egyszerre lehetne csökkenteni, amennyiben a textilipar hulladékát épületek hőszigeteléseként tudnánk alkalmazni. Egy 2022-ben készült TDK munkában a textilhulladék hővezetési és hangelnyelési tényezőjét vizsgáltuk, melynek eredményei biztattak a további kutatásra. A textilhulladék építőanyagként való alkalmazásának egyik kritikus pontja az éghetőség, amely meghatározza a beépíthetőséget. 2023-ban készített TDK dolgozatomban célunk volt egy a textilhulladékból tépéssel, majd farkasolással előállítható vattaszerű anyag, mint hőszigetelő építőanyag tűzállóságának meghatározása, ezáltal az anyag beépíthetőségének körülhatárolása. A tűzvédelmi osztály szabvány szerinti besorolását becsültük meg az éghetőség, füstfejlesztés és az égve csepegés vizsgálatával. A vizsgálatokat kezeletlen, valamint égéskésleltető vízüveggel átitatott próbatesteken végeztük el.

elolvasom
NAGY FELÜLETEN ÜVEGEZETT ÉPÜLETEK ENERGETIKAI VIZSGÁLATA

NAGY FELÜLETEN ÜVEGEZETT ÉPÜLETEK ENERGETIKAI VIZSGÁLATA

A modern építészet az ipar és a technológia fejlődésével újszerű lehetőségeket hozott. Többek között, lehetségessé vált a külső és belső tér transzparens szerkezetekkel történő vizuális összekapcsolása a klimatikus elválasztás biztosításával együtt. A cikkben egy esettanulmány vizsgálatán keresztül, arra keressük a választ, hogy a nagy felületen üvegezett épületek energetikai viselkedésének megismerésében, a hőnyereségek és hőveszteségek számítására milyen lehetőségeink vannak a rendeletben szabályozott energetikai számítások keretei között, az egyszerű és részletes számítási módszerekkel; hogy ezen épületek energetikai megfeleltetésében milyen szerepet játszik a passzív szoláris hőnyereségek; hogy a szerkezeti megoldások alapesetei közül a két- vagy háromrétegű üvegezés, a belső és külső oldali árnyékolás alkalmazása előnyösebb-e a belső tér komfortjának megteremtése érdekében. A vizsgálatokat a TNM rendelet és a 2023 novemberétől hatályos ÉKM rendelet szabályai szerint is elvégeztük. A kutatás alapján megállapítottuk, hogy energetikai szempontból a háromrétegű üvegezés és a külső oldali mozgatható árnyékolás bizonyul a legjobb választásnak.

elolvasom
ÉRZELMEKET, ÉRZÉSEKET KIVÁLTÓ VIRTUÁLIS TEREK TERVEZÉSE ÉS VIZSGÁLATA

ÉRZELMEKET, ÉRZÉSEKET KIVÁLTÓ VIRTUÁLIS TEREK TERVEZÉSE ÉS VIZSGÁLATA

A kutatás a virtuális terek érzelemkiváltó hatásainak tervezési elveit vizsgálja, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen tértervezési eszközökkel lehet érzelmi reakciókat kiváltani a felhasználókból. A témában több kutatás készült, ezek általában a terek egyes térszervezési eszközeit elemzik. A virtuális terek megjelenésével olyan kutatás még nem készült, melyben pszichológiai hatásokat és komfortérzetet vizsgálunk egy digitális közegben. A terek pszichológia hatásait ismerve nagyobb szerepet kaphatnak a virtuális terek a tervezési folyamatban, ami elősegítheti az építészeti és belsőépítészeti tervezési munkákat. Az érzelmek, mint az öröm, szorongás, nyugalom és feszültség, valamint a kibertér fogalmának összekapcsolását követően kilenc térmodellt hoztam létre, különböző térarányokkal, például „szűk”, „tágas”, „alacsony” tereket és ezek kombinációit. ArchiCAD és Twinmotion szoftverekkel készült 3D-s modellek segítségével elemeztem a térszerkezet, fények, színek, anyagok és berendezések érzelemkiváltó hatásait. A vizsgálat során építészek és laikusok értékelték a terekről készült képek érzelmi hatásait: például a „normál” térben a fények és berendezések javították a komfortérzetet, míg a „szűk, alacsony” tér szorongást keltett. Az eredményekből megfigyelhető, hogy a két csoport eltérően reagált a térarányokra és fényekre. A kutatás összegzése az érzelmek és a tértervezés tudatos összehangolását javasolja.

elolvasom
TÉRELEMES ÉPÍTÉS

TÉRELEMES ÉPÍTÉS

A cikk bevezető mondata önmagában korjelző: 1974-ben, a tervgazdaságnak ebben a szakaszában az építésben a jelszó, a jövő ígérete az iparosított építés volt. Már régóta futottak az egyre kiérleltebb panelos programok, viszonylag fejlett volt a beton alapú előregyártás, és éppen beindult az aktuális megváltó ötlet, a könnyűszerkezetes kormányprogram. Ennek keretében a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején megjelennek a honosított acélszerkezetű építési rendszerek, mint pl. a csarnoképítési Conder, az elsősorban irodaházakra szánt Fillod, és a legelterjedtebb, a közepes léptékű középületek (iskolák, óvodák, orvosi rendelők stb.) építésére szolgáló CLASP.

elolvasom
1 / 5

Betöltés...
BIM Café vol. 6. - BIMezés a gépészeti gyakorlatban
BIM Café vol. 5 - BIM felhasználási módok gyakorlatban
BIM Café vol. 4 - BIM szoftverek múltja és jövője
BIM Café vol. 3 - BIM Mesteriskola beszélgetés
BIM Café vol. 2 - Tervszállítás a digitális térben
BIM Café vol. 1 - BIM tudás puzzledarabok
Csúsz István (Brick+Data): BIM és az élet értelme
Frey Lajos: Elméleti fenntarthatóság a gyakorlatban
Dr. Magyar Zoltán: Smart épületek smart embereknek
Semmelweis Tamás: Kórház: középület és anyahajó
korábban írtuk…
2023. 3.
LXXII.2023. 3.
A JÓSVAFŐI VASS IMRE-BARLANG CSEPEGŐVIZEINEK VIZSGÁLATA

A JÓSVAFŐI VASS IMRE-BARLANG CSEPEGŐVIZEINEK VIZSGÁLATA

A karsztvizek kiváló minőségűek, ezért szükség esetén felhasználhatók a vízellátásban,
ami napjaink kiemelten fontos kérdése. A karsztvízkészlet mennyiségének becslésében segít a karsztrendszer működésének vizsgálata. Jelen kutatás céljai között szerepel a karsztvizek hidrológiai törvényszerűségeinek vizsgálata. Választ keresünk, hogy becsülhető-e a csepegéshozamok alapján a karsztvízkészlet, ezért megvizsgáljuk a csapadék, a Kistohonya- forrás és a csepegőhelyek vízhozama közötti kapcsolatot. A karsztrendszer működése, elemeinek vizsgálata, különösen a csepegővizeké bonyolult feladat. A csapadék idősorok és a csepegőhelyek vízhozam idősora között matematikai kapcsolatot felállítani szinte lehetetlen, mert a természetben igen bonyolult folyamatok játszódnak. Tendenciák azonban így is megfigyelhetők. Ezek a megfigyelések segíthetnek a vízkészlet becslésében.

elolvasom
A MŰSZAKI ABSZTRAKCIÓS KÉSZSÉG KIALAKULÁSA A MÉRNÖKHALLGATÓKBAN: AZ ÉPÍTÉSZKÉPZÉS DIDAKTIKAI NEHÉZSÉGEI ÉS FELADATAI

A MŰSZAKI ABSZTRAKCIÓS KÉSZSÉG KIALAKULÁSA A MÉRNÖKHALLGATÓKBAN: AZ ÉPÍTÉSZKÉPZÉS DIDAKTIKAI NEHÉZSÉGEI ÉS FELADATAI

A cikk célja, hogy felhívja a figyelmet egy, a műszaki felsőoktatásban egyre égetőbben felmerülő problémára, miszerint a kortárs mérnökképzésben tanuló hallgatók gyakorta szembesülnek a műszaki absztrakciós készségeik hiányából fakadó problémákkal. Az építészmérnöki szakma, mint komplex, multidiszciplináris foglalkozás, különösen nehéz feladat elé állítja a pályakezdőket, és ez egyaránt feladatot állít mind a hallgatók, mind az oktatók elé. A következő aspektusokat járjuk körül: milyen okai vannak az absztrakció / generalizálás nehézségének; milyen veszélyeket rejt ez magában, akár az egész társadalom számára; miért nem háríthatja el ennek a problémának a kezelését a felsőoktatás; milyen módszertana van a tudásátadásnak; mit jelent a konstruktivista tanuláselmélet; hogyan zajlik az ismeretátadás és befogadás; miért fontosak a kognitív lépések a tanulásfolyamatban; és végül, mi módon segíthetik az oktatók és a tantárgykialakítások tárgyközi feladatai az absztrahálás elsajátítását.

elolvasom
NEMZETKÖZI TRENDEK AZ ÉPÍTÉSZKÉPZÉSBEN A PANDÉMIA UTÁN

NEMZETKÖZI TRENDEK AZ ÉPÍTÉSZKÉPZÉSBEN A PANDÉMIA UTÁN

A COVID19 világjárvány sok tekintetben megváltoztatta a mindennapi életünket, ennek részeként az oktatás gyakorlatát is. A tanulmány célja e változások építészképzésre gyakorolt hatásának áttekintése. A 2020 és 2023 közötti időszakban megjelent, az építészképzéssel foglalkozó nemzetközi szakirodalom alapján három fő irányvonalat határozhatunk meg:az aktuális társadalmi-gazdasági környezet kihívásaira történő válaszadást, amelynek egyik jelentős témája a környezeti fenntarthatóság elve; a tanítási-tanulási módszerek megújulását, kiemelve a problémaközpontú oktatást; valamint az infokommunikációs technológiák eszközeinek hangsúlyosan egyre növekvő szerepét az oktatási módszereken belül.

elolvasom