Mei Logo

Magyar Építőipar

Cover
MEGJELENT A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR FOLYÓIRAT KÜLÖNSZÁMA
MEGJELENT A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR FOLYÓIRAT KÜLÖNSZÁMA
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
teljes szám
2024.4.
2024.3.
2024.2.
2024.1.
2023.4.
2023. 3.
2023. 2.
2023. 1.
2022. 4.
2022. 3.
2022. 2.
2022. 1.
1952.6.
1952.5.
1952.4.
1952.3.
1952.2.
1952.1.
LXXIII.2024.4.
ELLÁTÁSI LÁNC FEJLESZTÉSE GENERÁLKIVITELEZÉSBEN LEAN SZEMLÉLET MENTÉN

ELLÁTÁSI LÁNC FEJLESZTÉSE GENERÁLKIVITELEZÉSBEN LEAN SZEMLÉLET MENTÉN

Az építőiparban a hatékonyság növelése és a veszteségek csökkentése egyre sürgetőbb kihívás. A lean szemlélet alkalmazása lehetőséget kínálhat arra, hogy az anyagáramlás optimalizálásával és az információáramlás fejlesztésével növeljük a kivitelezési projektek eredményességét. Jelen tanulmány a Hungaroring építési projektjén keresztül mutatja be, hogyan támogathatók a kivitelezési folyamatok digitális megoldásokkal az anyagáramlás és az információkezelés optimalizálása érdekében. A just-in-time (JIT) elv alkalmazása minimalizálja a raktározási költségeket és biztosítja az anyagok időben történő rendelkezésre állását. A digitalizált készletnyilvántartás és az IT-megoldásokkal integrált ellátási lánc menedzsment révén a különböző szereplők hatékonyabb koordinációja valósulhat meg. A folyamatok elemzéséhez értékáram-térképezést alkalmaztunk, amely feltárta a jelenlegi működés hiányosságait, segítve a veszteségek csökkentését és az optimális rendszer kialakítását. Az eredmények igazolják, hogy a lean elvek és a digitalizáció kombinációja jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményezhet az építőipari projektekben.

elolvasom
TÉPETT-FARKASOLT TEXTILHULLADÉK TŰZZEL SZEMBENI VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

TÉPETT-FARKASOLT TEXTILHULLADÉK TŰZZEL SZEMBENI VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

A textilipar és az építőipar óriási ökológiai lábnyomát egyszerre lehetne csökkenteni, amennyiben a textilipar hulladékát épületek hőszigeteléseként tudnánk alkalmazni. Egy 2022-ben készült TDK munkában a textilhulladék hővezetési és hangelnyelési tényezőjét vizsgáltuk, melynek eredményei biztattak a további kutatásra. A textilhulladék építőanyagként való alkalmazásának egyik kritikus pontja az éghetőség, amely meghatározza a beépíthetőséget. 2023-ban készített TDK dolgozatomban célunk volt egy a textilhulladékból tépéssel, majd farkasolással előállítható vattaszerű anyag, mint hőszigetelő építőanyag tűzállóságának meghatározása, ezáltal az anyag beépíthetőségének körülhatárolása. A tűzvédelmi osztály szabvány szerinti besorolását becsültük meg az éghetőség, füstfejlesztés és az égve csepegés vizsgálatával. A vizsgálatokat kezeletlen, valamint égéskésleltető vízüveggel átitatott próbatesteken végeztük el.

elolvasom
NAGY FELÜLETEN ÜVEGEZETT ÉPÜLETEK ENERGETIKAI VIZSGÁLATA

NAGY FELÜLETEN ÜVEGEZETT ÉPÜLETEK ENERGETIKAI VIZSGÁLATA

A modern építészet az ipar és a technológia fejlődésével újszerű lehetőségeket hozott. Többek között, lehetségessé vált a külső és belső tér transzparens szerkezetekkel történő vizuális összekapcsolása a klimatikus elválasztás biztosításával együtt. A cikkben egy esettanulmány vizsgálatán keresztül, arra keressük a választ, hogy a nagy felületen üvegezett épületek energetikai viselkedésének megismerésében, a hőnyereségek és hőveszteségek számítására milyen lehetőségeink vannak a rendeletben szabályozott energetikai számítások keretei között, az egyszerű és részletes számítási módszerekkel; hogy ezen épületek energetikai megfeleltetésében milyen szerepet játszik a passzív szoláris hőnyereségek; hogy a szerkezeti megoldások alapesetei közül a két- vagy háromrétegű üvegezés, a belső és külső oldali árnyékolás alkalmazása előnyösebb-e a belső tér komfortjának megteremtése érdekében. A vizsgálatokat a TNM rendelet és a 2023 novemberétől hatályos ÉKM rendelet szabályai szerint is elvégeztük. A kutatás alapján megállapítottuk, hogy energetikai szempontból a háromrétegű üvegezés és a külső oldali mozgatható árnyékolás bizonyul a legjobb választásnak.

elolvasom
ÉRZELMEKET, ÉRZÉSEKET KIVÁLTÓ VIRTUÁLIS TEREK TERVEZÉSE ÉS VIZSGÁLATA

ÉRZELMEKET, ÉRZÉSEKET KIVÁLTÓ VIRTUÁLIS TEREK TERVEZÉSE ÉS VIZSGÁLATA

A kutatás a virtuális terek érzelemkiváltó hatásainak tervezési elveit vizsgálja, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen tértervezési eszközökkel lehet érzelmi reakciókat kiváltani a felhasználókból. A témában több kutatás készült, ezek általában a terek egyes térszervezési eszközeit elemzik. A virtuális terek megjelenésével olyan kutatás még nem készült, melyben pszichológiai hatásokat és komfortérzetet vizsgálunk egy digitális közegben. A terek pszichológia hatásait ismerve nagyobb szerepet kaphatnak a virtuális terek a tervezési folyamatban, ami elősegítheti az építészeti és belsőépítészeti tervezési munkákat. Az érzelmek, mint az öröm, szorongás, nyugalom és feszültség, valamint a kibertér fogalmának összekapcsolását követően kilenc térmodellt hoztam létre, különböző térarányokkal, például „szűk”, „tágas”, „alacsony” tereket és ezek kombinációit. ArchiCAD és Twinmotion szoftverekkel készült 3D-s modellek segítségével elemeztem a térszerkezet, fények, színek, anyagok és berendezések érzelemkiváltó hatásait. A vizsgálat során építészek és laikusok értékelték a terekről készült képek érzelmi hatásait: például a „normál” térben a fények és berendezések javították a komfortérzetet, míg a „szűk, alacsony” tér szorongást keltett. Az eredményekből megfigyelhető, hogy a két csoport eltérően reagált a térarányokra és fényekre. A kutatás összegzése az érzelmek és a tértervezés tudatos összehangolását javasolja.

elolvasom
TÉRELEMES ÉPÍTÉS

TÉRELEMES ÉPÍTÉS

A cikk bevezető mondata önmagában korjelző: 1974-ben, a tervgazdaságnak ebben a szakaszában az építésben a jelszó, a jövő ígérete az iparosított építés volt. Már régóta futottak az egyre kiérleltebb panelos programok, viszonylag fejlett volt a beton alapú előregyártás, és éppen beindult az aktuális megváltó ötlet, a könnyűszerkezetes kormányprogram. Ennek keretében a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején megjelennek a honosított acélszerkezetű építési rendszerek, mint pl. a csarnoképítési Conder, az elsősorban irodaházakra szánt Fillod, és a legelterjedtebb, a közepes léptékű középületek (iskolák, óvodák, orvosi rendelők stb.) építésére szolgáló CLASP.

elolvasom
1 / 5
A 2024-ES ÉPÍTŐK NAPJA SZAKMAI ELISMERÉSEI

A 2024-ES ÉPÍTŐK NAPJA SZAKMAI ELISMERÉSEI

Hagyományosan minden év június első vasárnapja az Építők Napja. Az Építéstudományi Egyesület főszervezésében, a közreműködő tagszervezetekkel közösen idén június 7-én megtartott központi ünnepségen kerül sor a szakmai sikerek elismerésére, kitüntetések átadására, az ágazatban dolgozó 380 ezer foglalkoztatott köszöntésére a Lechner Rendezvényköz- pontban.

LXXIII.2024.3.
elolvasom
LAKÓÉPÜLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ BEÉPÍTETTKARBON ELEMZÉSE

LAKÓÉPÜLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ BEÉPÍTETTKARBON ELEMZÉSE

Az épületekhez köthető szén-dioxid (karbon) kibocsátások elemzése kiemelten fontos az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A teljes karbon kibocsátásra vetítve az üzemeltetéshez kapcsoló rész aránya egyre csökken, köszönhetően a javuló épületenergetikai jellemzőknek, viszont ezzel párhuzamosan az építőanyagok előállításához, az építéshez kapcsolódó rész, a beépített karbon aránya növekszik. A cikkben ismertetett egyszerűsített elemzés az építőanyagok nyilvánosan elérhető Környezetvédelmi Terméknyilatkozatainak felhasználásával, a magyar lakóépülettervezési gyakorlatban használatos épületszerkezeti megoldásokból összeállított lakóépület változatokhoz számít beépített karbonkibocsátás értékeket. Így már koncepciótervi fázisban lehetővé válik a különböző épületszerkezeti megoldásokkal tervezett épületek környezeti szempontú értékelése, azaz a műszaki elképzelések összehasonlítása beépített karbon kibocsátás szerint. A cikk ismerteti egy kétszintes lakóépület esetére elvégzett elemzés főbb tanulságait.

LXXIII.2024.3.
elolvasom
ELLÁTÁSI LÁNC FEJLESZTÉSE GENERÁLKIVITELEZÉSBEN LEAN SZEMLÉLET MENTÉN

ELLÁTÁSI LÁNC FEJLESZTÉSE GENERÁLKIVITELEZÉSBEN LEAN SZEMLÉLET MENTÉN

Az építőiparban a hatékonyság növelése és a veszteségek csökkentése egyre sürgetőbb kihívás. A lean szemlélet alkalmazása lehetőséget kínálhat arra, hogy az anyagáramlás optimalizálásával és az információáramlás fejlesztésével növeljük a kivitelezési projektek eredményességét. Jelen tanulmány a Hungaroring építési projektjén keresztül mutatja be, hogyan támogathatók a kivitelezési folyamatok digitális megoldásokkal az anyagáramlás és az információkezelés optimalizálása érdekében. A just-in-time (JIT) elv alkalmazása minimalizálja a raktározási költségeket és biztosítja az anyagok időben történő rendelkezésre állását. A digitalizált készletnyilvántartás és az IT-megoldásokkal integrált ellátási lánc menedzsment révén a különböző szereplők hatékonyabb koordinációja valósulhat meg. A folyamatok elemzéséhez értékáram-térképezést alkalmaztunk, amely feltárta a jelenlegi működés hiányosságait, segítve a veszteségek csökkentését és az optimális rendszer kialakítását. Az eredmények igazolják, hogy a lean elvek és a digitalizáció kombinációja jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményezhet az építőipari projektekben.

LXXIII.2024.4.
elolvasom
TETŐFELÜLETEK FELMÉRÉSE FOTOGRAMMETRIAI ELJÁRÁSSAL

TETŐFELÜLETEK FELMÉRÉSE FOTOGRAMMETRIAI ELJÁRÁSSAL

Domokos Györgyné Tetőfelületek felmérése fotogram-metriai eljárással c. cikke az 1970-es évek egyik kutatását mutatja be, mely egy világviszonylatban is új megoldást, a légifotogrammetriát alkalmazza épületfenntartási célzattal, épületek tetőszerkezeteinek felmérésére. Az általa bemutatott módszer akkoriban újdonságnak számított, hiszen lehetővé tette a bonyolult tetőformák gyors és viszonylag pontos felmérését anélkül, hogy nagy számú szakembert vontak volna be a helyszíni munkába. A fotogrammetria jelentősége már akkor is nyilvánvaló volt az építőipar számára, hiszen gyorsabb és hatékonyabb adatgyűjtést tett lehetővé a hagyományos méréseknél.

LXXIII.2024.3.
elolvasom
ALACSONY ENERGIAIGÉNYŰLAKÓÉPÜLET KOMPLEX TERVEZÉSE:ÉPÜLETSZERKEZETEK, ENERGETIKAÉS ÉLETCIKLUS ELEMZÉS

ALACSONY ENERGIAIGÉNYŰLAKÓÉPÜLET KOMPLEX TERVEZÉSE:ÉPÜLETSZERKEZETEK, ENERGETIKAÉS ÉLETCIKLUS ELEMZÉS

Az építés jelentős környezeti hatásokkal bír, melyekre egyre nagyobb figyelemmel kell lennünk a globális klímaváltozás kihívásai közepette. Cikkünkben egy alacsony energiaigényű lakóépület tervezési folyamatához kapcsolódóan szeretnénk megmutatni, hogy az építészeti és épületszerkezeti tervezés szempontjaihoz miként társulhat a környezeti hatások elemzése a teljes életciklus elemzés (LCA) módszerének használatával. A tervezett lakóépület esetén kétféle tartószerkezeti kialakítást hasonlítottunk össze, a falazott, vasbeton födémes megoldást és a CLT fapaneles építést. A homlokzati hőszigetelés tekintetében megvizsgáltuk a polisztirolhab, az ásványi hab és az ásványgyapot anyagok alkalmazását. Vizsgálatunkat BIM környezetből kiindulva a One Click LCA szoftver segítségével végeztük el. Az alkalmazott módszer és a vizsgálat eredményei érdekesek lehetnek mindazok számára, akik a környezeti hatások figyelembevételével szeretnének döntést hozni tervezett épületük anyaghasználatát illetően.

LXXIII.2024.3.
elolvasom
1 / 5
BIM Café vol. 6. - BIMezés a gépészeti gyakorlatban
BIM Café vol. 5 - BIM felhasználási módok gyakorlatban
BIM Café vol. 4 - BIM szoftverek múltja és jövője
BIM Café vol. 3 - BIM Mesteriskola beszélgetés
BIM Café vol. 2 - Tervszállítás a digitális térben
BIM Café vol. 1 - BIM tudás puzzledarabok
Csúsz István (Brick+Data): BIM és az élet értelme
Frey Lajos: Elméleti fenntarthatóság a gyakorlatban
Dr. Magyar Zoltán: Smart épületek smart embereknek
Semmelweis Tamás: Kórház: középület és anyahajó
korábban írtuk…
2023. 2.
LXXII.2023. 2.
A FÁZISÁLTÓ ANYAGOK TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE, ELŐÁLLÍTÁSA ÉS ANYAGVÁLASZTÉKA

A FÁZISÁLTÓ ANYAGOK TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE, ELŐÁLLÍTÁSA ÉS ANYAGVÁLASZTÉKA

A 21. század folyamán amellett, hogy fokozott igény alakult ki a megújuló energiák minél hatékonyabb hasznosítására, rendkívül fontossá vált a megtermelt energiák megfelelő tárolása is. Mivel a legtöbb anyag halmazállapot-változás közben nagymennyiségű hőenergiát képes eltárolni, így ennek egyik lehetséges megoldásaként számításba jöhet a fázisváltó anyagok alkalmazása is. Ezen anyagok esetében igény szerint beállítható a fázisváltozáshoz szükséges hőmérséklet, ezáltal hatékonyan képesek felhasználni a fázisváltozáshoz szükséges látens hőt. Az elmúlt több mint egy évszázad során számos kísérlet történt fázisváltó anyagok létrehozására és különféle területen történő alkalmazására. Ezek közül a különféle mikrokapszulázási eljárások bizonyultak a legcélravezetőbbnek. Jelenleg többféle előállítási módszer létezik, és számos anyag használatos kapszula maganyagként és héjanyagként egyaránt. Jelen cikk célja, hogy a fellelhető szakirodalom alapján áttekintést adjon a fázisváltó anyagok fejlődéstörténetéről, az előállítási eljárásaikról és bemutassa az alkalmazott mag- és héjanyagok széles spektrumát. Egy későbbi cikkben építőipari alkalmazásuk kerül bemutatása.

elolvasom
A KORSZERŰ VÁLYOGÉPÍTÉS LEHETŐSÉGEI, A VERT VÁLYOGFALAK JELENE ÉS JÖVŐJE

A KORSZERŰ VÁLYOGÉPÍTÉS LEHETŐSÉGEI, A VERT VÁLYOGFALAK JELENE ÉS JÖVŐJE

Napjainkban a környezetbe jutó károsanyag kibocsátás 30%-a, illetve az éves szeméttermelés egyharmad része az építőiparhoz köthető. Építőanyagaink nagy részének újrahasznosításához mind a mai napig nincs jó megoldás. Az említett hulladékok közé tartozik az építkezések során kitermelt föld is. A vályog újrafelfedezése egy fontos mérföldkő lenne, hiszen egy olyan környezetbarát építőanyagról van szó, mely számtalan alkalommal újra felhasználható és hulladékmentes. Kutatásom során arra kerestem válaszokat, hogy melyek a legjelentősebb hátráltató tényezők, amelyek miatt a vályog, legfőképp a vert vályogfalak alkalmazása ellehetetlenül, vagy nehézkessé válik, illetve van-e észszerű keretek között megoldás az alkalmazásával kapcsolatos problémákra úgy, hogy a mai építési trendekkel kompatibilis legyen. A kutatás során a vert falak homlokzati vízterhelése és eróziója állt a tanulmány középpontjában.

elolvasom
BENAPOZÁSVIZSGÁLAT PARAMETRIZÁLT MÓDSZERREL EGY LAKÓHÁZ PÉLDÁJÁN

BENAPOZÁSVIZSGÁLAT PARAMETRIZÁLT MÓDSZERREL EGY LAKÓHÁZ PÉLDÁJÁN

A Nap az év különböző időszakaiban másként járja körül az épületeinket, ezáltal a fény beesési szögei is eltérőek, melyek elemzésére a benapozásvizsgálat által van lehetőségünk. A vizsgálat szemléletesen bemutatja az épület benapozottságát, és az alkalmazott módszertől függően számos módon tud számszerű adatokat nyújtani nekünk. Jelen tanulmányunkban egy családi ház példáján keresztül vizsgáljuk meg, hogy a nyílászárók elhelyezkedése és mérete miként befolyásolja az egyes helyiségek benapozottságát. A kutatás során parametrikus tervezési módszerrel gyorsítottuk meg az általunk választott alternatívák generálását a vizsgálatokhoz, annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a parametrikus tervezés alkalmazása akár már kisebb léptékben is előnyös lehet, mivel meggyorsíthatja a munkafolyamatokat. E módszerrel több mint 200 vizsgálatot futtattunk le, melyek eredményeként javaslatot tettünk a vizsgált helyiségek optimális nyílászáró kialakítására.

elolvasom