Mei Logo

Magyar Építőipar

Cover
MEGJELENT A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR FOLYÓIRAT KÜLÖNSZÁMA
MEGJELENT A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR FOLYÓIRAT KÜLÖNSZÁMA
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
teljes szám
2024.4.
2024.3.
2024.2.
2024.1.
2023.4.
2023. 3.
2023. 2.
2023. 1.
2022. 4.
2022. 3.
2022. 2.
2022. 1.
2001. 1-2.
LXXIII.2024.4.
ELLÁTÁSI LÁNC FEJLESZTÉSE GENERÁLKIVITELEZÉSBEN LEAN SZEMLÉLET MENTÉN

ELLÁTÁSI LÁNC FEJLESZTÉSE GENERÁLKIVITELEZÉSBEN LEAN SZEMLÉLET MENTÉN

Az építőiparban a hatékonyság növelése és a veszteségek csökkentése egyre sürgetőbb kihívás. A lean szemlélet alkalmazása lehetőséget kínálhat arra, hogy az anyagáramlás optimalizálásával és az információáramlás fejlesztésével növeljük a kivitelezési projektek eredményességét. Jelen tanulmány a Hungaroring építési projektjén keresztül mutatja be, hogyan támogathatók a kivitelezési folyamatok digitális megoldásokkal az anyagáramlás és az információkezelés optimalizálása érdekében. A just-in-time (JIT) elv alkalmazása minimalizálja a raktározási költségeket és biztosítja az anyagok időben történő rendelkezésre állását. A digitalizált készletnyilvántartás és az IT-megoldásokkal integrált ellátási lánc menedzsment révén a különböző szereplők hatékonyabb koordinációja valósulhat meg. A folyamatok elemzéséhez értékáram-térképezést alkalmaztunk, amely feltárta a jelenlegi működés hiányosságait, segítve a veszteségek csökkentését és az optimális rendszer kialakítását. Az eredmények igazolják, hogy a lean elvek és a digitalizáció kombinációja jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményezhet az építőipari projektekben.

elolvasom
TÉPETT-FARKASOLT TEXTILHULLADÉK TŰZZEL SZEMBENI VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

TÉPETT-FARKASOLT TEXTILHULLADÉK TŰZZEL SZEMBENI VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

A textilipar és az építőipar óriási ökológiai lábnyomát egyszerre lehetne csökkenteni, amennyiben a textilipar hulladékát épületek hőszigeteléseként tudnánk alkalmazni. Egy 2022-ben készült TDK munkában a textilhulladék hővezetési és hangelnyelési tényezőjét vizsgáltuk, melynek eredményei biztattak a további kutatásra. A textilhulladék építőanyagként való alkalmazásának egyik kritikus pontja az éghetőség, amely meghatározza a beépíthetőséget. 2023-ban készített TDK dolgozatomban célunk volt egy a textilhulladékból tépéssel, majd farkasolással előállítható vattaszerű anyag, mint hőszigetelő építőanyag tűzállóságának meghatározása, ezáltal az anyag beépíthetőségének körülhatárolása. A tűzvédelmi osztály szabvány szerinti besorolását becsültük meg az éghetőség, füstfejlesztés és az égve csepegés vizsgálatával. A vizsgálatokat kezeletlen, valamint égéskésleltető vízüveggel átitatott próbatesteken végeztük el.

elolvasom
NAGY FELÜLETEN ÜVEGEZETT ÉPÜLETEK ENERGETIKAI VIZSGÁLATA

NAGY FELÜLETEN ÜVEGEZETT ÉPÜLETEK ENERGETIKAI VIZSGÁLATA

A modern építészet az ipar és a technológia fejlődésével újszerű lehetőségeket hozott. Többek között, lehetségessé vált a külső és belső tér transzparens szerkezetekkel történő vizuális összekapcsolása a klimatikus elválasztás biztosításával együtt. A cikkben egy esettanulmány vizsgálatán keresztül, arra keressük a választ, hogy a nagy felületen üvegezett épületek energetikai viselkedésének megismerésében, a hőnyereségek és hőveszteségek számítására milyen lehetőségeink vannak a rendeletben szabályozott energetikai számítások keretei között, az egyszerű és részletes számítási módszerekkel; hogy ezen épületek energetikai megfeleltetésében milyen szerepet játszik a passzív szoláris hőnyereségek; hogy a szerkezeti megoldások alapesetei közül a két- vagy háromrétegű üvegezés, a belső és külső oldali árnyékolás alkalmazása előnyösebb-e a belső tér komfortjának megteremtése érdekében. A vizsgálatokat a TNM rendelet és a 2023 novemberétől hatályos ÉKM rendelet szabályai szerint is elvégeztük. A kutatás alapján megállapítottuk, hogy energetikai szempontból a háromrétegű üvegezés és a külső oldali mozgatható árnyékolás bizonyul a legjobb választásnak.

elolvasom
ÉRZELMEKET, ÉRZÉSEKET KIVÁLTÓ VIRTUÁLIS TEREK TERVEZÉSE ÉS VIZSGÁLATA

ÉRZELMEKET, ÉRZÉSEKET KIVÁLTÓ VIRTUÁLIS TEREK TERVEZÉSE ÉS VIZSGÁLATA

A kutatás a virtuális terek érzelemkiváltó hatásainak tervezési elveit vizsgálja, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen tértervezési eszközökkel lehet érzelmi reakciókat kiváltani a felhasználókból. A témában több kutatás készült, ezek általában a terek egyes térszervezési eszközeit elemzik. A virtuális terek megjelenésével olyan kutatás még nem készült, melyben pszichológiai hatásokat és komfortérzetet vizsgálunk egy digitális közegben. A terek pszichológia hatásait ismerve nagyobb szerepet kaphatnak a virtuális terek a tervezési folyamatban, ami elősegítheti az építészeti és belsőépítészeti tervezési munkákat. Az érzelmek, mint az öröm, szorongás, nyugalom és feszültség, valamint a kibertér fogalmának összekapcsolását követően kilenc térmodellt hoztam létre, különböző térarányokkal, például „szűk”, „tágas”, „alacsony” tereket és ezek kombinációit. ArchiCAD és Twinmotion szoftverekkel készült 3D-s modellek segítségével elemeztem a térszerkezet, fények, színek, anyagok és berendezések érzelemkiváltó hatásait. A vizsgálat során építészek és laikusok értékelték a terekről készült képek érzelmi hatásait: például a „normál” térben a fények és berendezések javították a komfortérzetet, míg a „szűk, alacsony” tér szorongást keltett. Az eredményekből megfigyelhető, hogy a két csoport eltérően reagált a térarányokra és fényekre. A kutatás összegzése az érzelmek és a tértervezés tudatos összehangolását javasolja.

elolvasom
TÉRELEMES ÉPÍTÉS

TÉRELEMES ÉPÍTÉS

A cikk bevezető mondata önmagában korjelző: 1974-ben, a tervgazdaságnak ebben a szakaszában az építésben a jelszó, a jövő ígérete az iparosított építés volt. Már régóta futottak az egyre kiérleltebb panelos programok, viszonylag fejlett volt a beton alapú előregyártás, és éppen beindult az aktuális megváltó ötlet, a könnyűszerkezetes kormányprogram. Ennek keretében a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején megjelennek a honosított acélszerkezetű építési rendszerek, mint pl. a csarnoképítési Conder, az elsősorban irodaházakra szánt Fillod, és a legelterjedtebb, a közepes léptékű középületek (iskolák, óvodák, orvosi rendelők stb.) építésére szolgáló CLASP.

elolvasom
1 / 5

Betöltés...
BIM Café vol. 6. - BIMezés a gépészeti gyakorlatban
BIM Café vol. 5 - BIM felhasználási módok gyakorlatban
BIM Café vol. 4 - BIM szoftverek múltja és jövője
BIM Café vol. 3 - BIM Mesteriskola beszélgetés
BIM Café vol. 2 - Tervszállítás a digitális térben
BIM Café vol. 1 - BIM tudás puzzledarabok
Csúsz István (Brick+Data): BIM és az élet értelme
Frey Lajos: Elméleti fenntarthatóság a gyakorlatban
Dr. Magyar Zoltán: Smart épületek smart embereknek
Semmelweis Tamás: Kórház: középület és anyahajó
korábban írtuk…
2022. 2.
LXXI.2022. 2.
ACÉL-EMLÉK-MŰ-TÉR

ACÉL-EMLÉK-MŰ-TÉR

Magyarországon az ipari örökségvédelem nem kapja meg a méltó megbecsülését, pedig ezen értékeink megóvására nagyobb figyelmet kellene fordítanunk. A helyszínünk Ózd, mely az acélgyár köré épült 1847-től és Magyarország egyik legmeghatározóbb nehézipari termelését bonyolította le. A gyár növekedésével a városkép is folyamatosan változott. A számtalan kémény közül azonban a Gyár utcai kéménysor híresült el a legjobban, mely hamar Ózd szimbólumává vált. A szimbolikus épületegyüttes bontása 2000 szeptemberében elkezdődött. Az Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Köre pályázatot hirdetett ki, melynek célja egy méltó emlékmű tervezése a hajdani acélgyár jellegzetes kéménysorának. 

elolvasom
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK DIGITÁLIS ESZKÖZRENDSZERE

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK DIGITÁLIS ESZKÖZRENDSZERE

A globális digitális fejlődés és transzformáció már az összes kontinensen jelen van, és passzívan vagy aktívan formálják életünket. Ugyanez elmondható a legfrissebb generációk esetében is. Már kisgyermekként egy digitalizált társadalomban szocializálódnak az emberek, mely számukra teljesen természetessé válik. Hasonló a helyzet az építészetben, építőiparban is. A technológiai vívmányok, melyekkel építészeti tereinket digitálisan, virtuális módon vagyunk képesek érzékelni, észlelni, nem csak jelentősen megkönnyítik dolgunkat, de még az épület későbbi életciklusainak monitorozásában is segítenek. Az AEC/FM (Architecture, Engineering, Construction és Facilities Management) szektor csúcstechnológiáihoz az építészet és építőipar legmagasabb szintű digitalizáltsága szükséges.

elolvasom
TÖRTÉNELMIVÁROSMAGOKBAN ÉPÜLŐ HOMLOKZATOK-RÓL

TÖRTÉNELMIVÁROSMAGOKBAN ÉPÜLŐ HOMLOKZATOK-RÓL

A Magyar Építőipar 1972. évi 2-3. számában jelent meg Kotsis Iván: Történelmi városmagokban épülő homlokza- tokról című cikke. A tanulmány székesfehérvári homlok- zat-felújítások és foghíjbeépítések példáján mutatja be a korszak építészeti gondolkodásmódját, a történeti telepü- lési szövethez való illeszkedés jellegzetességeit. A tanul- mány szerzője, Kotsis Iván építészeti alkotótevékenysége az építészettörténet talán legizgalmasabb időszakára esett. Az építészet a két világháború közötti időszakban hagyta el tudatosan a történeti formákat, és fordult a tisz- tán funkcionalista, díszítéstől mentes modern stílus felé. Kotsis Iván egyéni munkássága is jól reprezentálja ezt a korszakot, elég csupán templomait megemlíteni: a zala- egerszegi ferences templom (1925-27) még neobarokk, a pesti Regnum Marianum templom (1926-30) még neoro- mán stílusban fogant, a balatonboglári, ma műemlékként védett temploma (1931-32) azonban már a modern építé- szet kiemelkedő alkotása. 

elolvasom