Mei Logo

Magyar Építőipar

Cover
MEGJELENT A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR FOLYÓIRAT KÜLÖNSZÁMA
MEGJELENT A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR FOLYÓIRAT KÜLÖNSZÁMA
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
teljes szám
2024.4.
2024.3.
2024.2.
2024.1.
2023.4.
2023. 3.
2023. 2.
2023. 1.
2022. 4.
2022. 3.
2022. 2.
2022. 1.
1952.6.
1952.5.
1952.4.
1952.3.
1952.2.
1952.1.
LXXIII.2024.4.
ELLÁTÁSI LÁNC FEJLESZTÉSE GENERÁLKIVITELEZÉSBEN LEAN SZEMLÉLET MENTÉN

ELLÁTÁSI LÁNC FEJLESZTÉSE GENERÁLKIVITELEZÉSBEN LEAN SZEMLÉLET MENTÉN

Az építőiparban a hatékonyság növelése és a veszteségek csökkentése egyre sürgetőbb kihívás. A lean szemlélet alkalmazása lehetőséget kínálhat arra, hogy az anyagáramlás optimalizálásával és az információáramlás fejlesztésével növeljük a kivitelezési projektek eredményességét. Jelen tanulmány a Hungaroring építési projektjén keresztül mutatja be, hogyan támogathatók a kivitelezési folyamatok digitális megoldásokkal az anyagáramlás és az információkezelés optimalizálása érdekében. A just-in-time (JIT) elv alkalmazása minimalizálja a raktározási költségeket és biztosítja az anyagok időben történő rendelkezésre állását. A digitalizált készletnyilvántartás és az IT-megoldásokkal integrált ellátási lánc menedzsment révén a különböző szereplők hatékonyabb koordinációja valósulhat meg. A folyamatok elemzéséhez értékáram-térképezést alkalmaztunk, amely feltárta a jelenlegi működés hiányosságait, segítve a veszteségek csökkentését és az optimális rendszer kialakítását. Az eredmények igazolják, hogy a lean elvek és a digitalizáció kombinációja jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményezhet az építőipari projektekben.

elolvasom
TÉPETT-FARKASOLT TEXTILHULLADÉK TŰZZEL SZEMBENI VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

TÉPETT-FARKASOLT TEXTILHULLADÉK TŰZZEL SZEMBENI VISELKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

A textilipar és az építőipar óriási ökológiai lábnyomát egyszerre lehetne csökkenteni, amennyiben a textilipar hulladékát épületek hőszigeteléseként tudnánk alkalmazni. Egy 2022-ben készült TDK munkában a textilhulladék hővezetési és hangelnyelési tényezőjét vizsgáltuk, melynek eredményei biztattak a további kutatásra. A textilhulladék építőanyagként való alkalmazásának egyik kritikus pontja az éghetőség, amely meghatározza a beépíthetőséget. 2023-ban készített TDK dolgozatomban célunk volt egy a textilhulladékból tépéssel, majd farkasolással előállítható vattaszerű anyag, mint hőszigetelő építőanyag tűzállóságának meghatározása, ezáltal az anyag beépíthetőségének körülhatárolása. A tűzvédelmi osztály szabvány szerinti besorolását becsültük meg az éghetőség, füstfejlesztés és az égve csepegés vizsgálatával. A vizsgálatokat kezeletlen, valamint égéskésleltető vízüveggel átitatott próbatesteken végeztük el.

elolvasom
NAGY FELÜLETEN ÜVEGEZETT ÉPÜLETEK ENERGETIKAI VIZSGÁLATA

NAGY FELÜLETEN ÜVEGEZETT ÉPÜLETEK ENERGETIKAI VIZSGÁLATA

A modern építészet az ipar és a technológia fejlődésével újszerű lehetőségeket hozott. Többek között, lehetségessé vált a külső és belső tér transzparens szerkezetekkel történő vizuális összekapcsolása a klimatikus elválasztás biztosításával együtt. A cikkben egy esettanulmány vizsgálatán keresztül, arra keressük a választ, hogy a nagy felületen üvegezett épületek energetikai viselkedésének megismerésében, a hőnyereségek és hőveszteségek számítására milyen lehetőségeink vannak a rendeletben szabályozott energetikai számítások keretei között, az egyszerű és részletes számítási módszerekkel; hogy ezen épületek energetikai megfeleltetésében milyen szerepet játszik a passzív szoláris hőnyereségek; hogy a szerkezeti megoldások alapesetei közül a két- vagy háromrétegű üvegezés, a belső és külső oldali árnyékolás alkalmazása előnyösebb-e a belső tér komfortjának megteremtése érdekében. A vizsgálatokat a TNM rendelet és a 2023 novemberétől hatályos ÉKM rendelet szabályai szerint is elvégeztük. A kutatás alapján megállapítottuk, hogy energetikai szempontból a háromrétegű üvegezés és a külső oldali mozgatható árnyékolás bizonyul a legjobb választásnak.

elolvasom
ÉRZELMEKET, ÉRZÉSEKET KIVÁLTÓ VIRTUÁLIS TEREK TERVEZÉSE ÉS VIZSGÁLATA

ÉRZELMEKET, ÉRZÉSEKET KIVÁLTÓ VIRTUÁLIS TEREK TERVEZÉSE ÉS VIZSGÁLATA

A kutatás a virtuális terek érzelemkiváltó hatásainak tervezési elveit vizsgálja, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen tértervezési eszközökkel lehet érzelmi reakciókat kiváltani a felhasználókból. A témában több kutatás készült, ezek általában a terek egyes térszervezési eszközeit elemzik. A virtuális terek megjelenésével olyan kutatás még nem készült, melyben pszichológiai hatásokat és komfortérzetet vizsgálunk egy digitális közegben. A terek pszichológia hatásait ismerve nagyobb szerepet kaphatnak a virtuális terek a tervezési folyamatban, ami elősegítheti az építészeti és belsőépítészeti tervezési munkákat. Az érzelmek, mint az öröm, szorongás, nyugalom és feszültség, valamint a kibertér fogalmának összekapcsolását követően kilenc térmodellt hoztam létre, különböző térarányokkal, például „szűk”, „tágas”, „alacsony” tereket és ezek kombinációit. ArchiCAD és Twinmotion szoftverekkel készült 3D-s modellek segítségével elemeztem a térszerkezet, fények, színek, anyagok és berendezések érzelemkiváltó hatásait. A vizsgálat során építészek és laikusok értékelték a terekről készült képek érzelmi hatásait: például a „normál” térben a fények és berendezések javították a komfortérzetet, míg a „szűk, alacsony” tér szorongást keltett. Az eredményekből megfigyelhető, hogy a két csoport eltérően reagált a térarányokra és fényekre. A kutatás összegzése az érzelmek és a tértervezés tudatos összehangolását javasolja.

elolvasom
TÉRELEMES ÉPÍTÉS

TÉRELEMES ÉPÍTÉS

A cikk bevezető mondata önmagában korjelző: 1974-ben, a tervgazdaságnak ebben a szakaszában az építésben a jelszó, a jövő ígérete az iparosított építés volt. Már régóta futottak az egyre kiérleltebb panelos programok, viszonylag fejlett volt a beton alapú előregyártás, és éppen beindult az aktuális megváltó ötlet, a könnyűszerkezetes kormányprogram. Ennek keretében a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején megjelennek a honosított acélszerkezetű építési rendszerek, mint pl. a csarnoképítési Conder, az elsősorban irodaházakra szánt Fillod, és a legelterjedtebb, a közepes léptékű középületek (iskolák, óvodák, orvosi rendelők stb.) építésére szolgáló CLASP.

elolvasom
1 / 5

Betöltés...
BIM Café vol. 6. - BIMezés a gépészeti gyakorlatban
BIM Café vol. 5 - BIM felhasználási módok gyakorlatban
BIM Café vol. 4 - BIM szoftverek múltja és jövője
BIM Café vol. 3 - BIM Mesteriskola beszélgetés
BIM Café vol. 2 - Tervszállítás a digitális térben
BIM Café vol. 1 - BIM tudás puzzledarabok
Csúsz István (Brick+Data): BIM és az élet értelme
Frey Lajos: Elméleti fenntarthatóság a gyakorlatban
Dr. Magyar Zoltán: Smart épületek smart embereknek
Semmelweis Tamás: Kórház: középület és anyahajó
korábban írtuk…
2022. 4.
LXXI.2022. 4.
A REPÜLŐTÉR-VEZÉRELT VÁROSFEJLESZTÉS ÉS ENNEK BUDAPESTI VONATKOZÁSAI

A REPÜLŐTÉR-VEZÉRELT VÁROSFEJLESZTÉS ÉS ENNEK BUDAPESTI VONATKOZÁSAI

A ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a főváros és egész Magyarország elsőszámú légikikötője. A repülőtér gyakorlatilag egy kisebb város, területe 15 km2, az üzemeltetéséhez kapcsolódó cégek és vállalatok pedig 155 000 embert foglalkoztatnak, ezzel jelenleg a negyedik legnépesebb magyar város lenne Budapest, Debrecen és Szeged után. John D. Kasarda 2011-ben kiadott Aerotropolis című könyvében részletesen ír arról, hogy a XXI. századi városfejlődés egyik mozgatórugója a repülőtér lesz, csakúgy, mint a vasút és az autó megjelenése volt sok-sok évvel ezelőtt. A nemzetközi szakirodalomban megszületett az Airport City és az Aerotropolis fogalma. A tanulmány a szakirodalomra támaszkodva és egy szakmai interjúbeszélgetés tanulságait elemezve mutatja be a budapesti repülőtér jövőbeli fejlesztési lehetőségeit.

elolvasom
AZ EGYKORI MAGYARÓVÁRI LŐPORGYÁR: REVITALIZÁLÁSI LEHETŐSÉGEKÉS FUNKCIONÁLIS JAVASLAT

AZ EGYKORI MAGYARÓVÁRI LŐPORGYÁR: REVITALIZÁLÁSI LEHETŐSÉGEKÉS FUNKCIONÁLIS JAVASLAT

Az elmúlt években, főleg a nyugati határ közelében egyre több új építésű létesítményt láthatunk, mely területek mellett ott rejtőznek a régi, kissé leromlott állapotú, de még használható épületek. Mosonmagyaróváron is ezzel a jelenséggel találkozhatunk. Jelenlegi tulajdonosaik sok esetben nem foglalkoznak a régi, történeti és emlékezeti értékekkel is bíró, nem egyszer építészetileg is jelentős egykori gyárépületekkel, hanem kihasználatlanul, leromlott állapotban hagyják őket és ezeket a természet hódítja csak vissza. Gondoljunk bele, ha az ilyen rozsdaövezeti zárványokat meg tudnánk tölteni új, a közösség számára vonzó funkciókkal, akkor a területük visszahívható lenne a település vérkeringésébe. Munkánkban az egykori mosonmagyaróvári lőporgyár példáján keresztül, a terület bemutatása és az egykori építési helyszín kiválasztásának szempontjai után kitérünk a terület újrahasznosítási vizsgálataira is.

elolvasom
AZ ÉTE DIPLOMADÍJ PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI

AZ ÉTE DIPLOMADÍJ PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI

Ünnepélyes keretek között lezajlott a 2021-2022. évi ÉTE Diplomadíj pályázat eredményhirdetése. A pályázat az évek során többször átalakult, jelenlegi formáját 2018. évben nyerte el, mely alapján a nyílt, titkos pályázaton bárki elindulhat, aki az Építőiparhoz köthető szakterületen diplomát szerzett. A pályázat lebonyolítása teljes egészében digitálisan történt. A zsűri elsősorban a dolgozatok műszaki megoldásait, tartalmát értékelte. A zsűri döntése alapján négy pályázó részesült dicséretben, egy fő kapott különdíjat, és egy diplomadíjat ítéltek oda. A díjakat és a dicséreteket Egyesületünk főtitkára Uhrinyi Balázs adta át a díjazottaknak. 

elolvasom